Érdekes Múlt

  Vajon mennyibe kerül egy nagyon szerény háztartás.   Br. Eötvös József mondá: Nincs szegény ember, csak minden ember egy fokkal alább szállana életmódjában! De mi épen egy fokkal feljebb szoktunk lépni! Pedig ha az emberek, főleg a házasok, addig nyújtózkodnának, meddig a takaró ér, tapasztalatokat szereznének, hol lehetne valamit megtakarítani és nem fogná egyik a másikra a pénz elköltését, nagyobb volna a bizalom és kevesebb perelés zavarná nyugalmunkat. De tegyünk egy kis számitást. Egy felnőtt embernek napi élelme kerülhet 25 krba, az asszonyt 3 gyermekkel lehet két ember számba venni, tehát naponta 50 kr; e szerint a család egy évi élelmezése kerülhet -274 forintba. Régenten az asszonyok szőttek, fontak, kevés házban találunk most oly nőt, ki vászonnemüit kenderből, lenből maga készítené;   de nem is lenne divatos.   Olcsóbbnak tartatik a 18kros pamut-vászon. De olcsó húsnak híg a leve. Az olyan ing és gatya csak esztendeig tart, tehát elég drága.   Nem mondok

  Gasparus Fraxinus Zegedinus Magister Artium et Doctor Medicinae a magyar serről 1562-ben   Takáts Sándor a tudós piarista, a 16. és 17. század legmagyarabb vonatkozásainak önálló, úttörő kutatója és a magyar serfőzés történetének első művelője kutatta fel a magyar orvoslástörténetnek egyik legérdekesebb tényét, Gáspár mesternek orvosi működését. Gáspár mester alkalmasint kőrösi származású, szegedi születésű volt. 1551-ben a padovai egyetem akkori világhírű orvosi fakultásának diákja. Magyarországra 1553-ban tért vissza. 1562-ig Nádasdy Tamásnak, a hatalmas nádornak udvari orvosa Léka és Sárvár váraiban.   Orvosi működését 78 sajátkezű leveléből ismerjük meg. Leveleiből kitetszik, hogy megfigyelő, kutató, gondolkodó ember volt. Nyoma sincs azonban kora bolondos, ördöggel cimboráló titkosságainak, babonáinak. Tudományos növénytani kutatásokat végzett, a magyar orvosi növénytan úttörője, aki albumába magyar gyógyító növényeket festegetett le. Ragadós betegségek esetére nem

  A Kávéházak Városa Budapesti kávéházak, vendéglők, szállodák és penziók   Bemutatása az Úr 1928. évében.   Csupán a múlt század utolsó évtizedében nevezték el Budapestet a kávéházak városának: eme „lokálok” konjunktúrája s nyolcvanas évek vége felé kezdődött. De félszázaddal ezelőtt valahogy azt mondhatták volna, hogy Pesten sok városnak van kávéháza, vagyis – ha nem a „tulajok” firmája szerepel a bejáró fölött – többnyire valamely belföldi vagy külországi város neve szolgáltatja a helyiség cégérét. A legrégibb ilyen fajta szórakozóhely talán a Nádor-utcai „Venezia” amely hajlékot ad az Erkel Sándor operaházi igazgató elnöksége alatt álló Sakk-Klubnak, míg később a fakereskedelmi érdekeltség látogatja a kávéházat és ez végül áthurcolkodik a Gresham-palotába. Az Ország-út (mai: Károly-körút)   és Dob-utca sarkán volt a „néhai” Szegedi kávéház, a vidéki kereskedők gyülhelye, ahol lebonyolódik úgyszólván az egész ország üzlete nyersterményekben; főleg : gyapjú, nyersbőr, ágy

  Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre Régi és új Firmák A Pesti xxxxxx 1xxx.i számából A Király-utca A Király-utca régi utca. Nevét a sarkán lévő óriási házról kapta, amelyet Angolország Királyához címzettek, a későbbi királyné atyjához, avagy nagyatyjához. Aki pedig arra kíváncsi, melyik ez a ház, eláruljuk, hogy az Orczy-ház, amelyeknek valamikor egy báró Orczy volt a tulajdonosa, most ellenben – azt mondják – majdnem annyi a tulajdonosa, mint a lakója. A Király-utca vezető utcája volt a régi Pestnek. Éppen azokban az esztendőkben, - száz-százötven évvel ezelőtt – amikor a pesti közgazdasági élet nekilendült, a Király-utca mutatta meg, mi a modern forgalom. A Király-utca nemcsak főütőere volt a Terézvárosnak, de összekötője a városnak a határban kezdődő nagy magyar Alfölddel. A kettő közé ékelődött a Városerdőcske, amely a mai Lövölde-térnél kezdődött. A Király-utca itt beszaladt a Városligetbe. Ezen a további részén – amelyet ma Vilma királynő-útnak hívunk – re

  Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre Régi és új Firmák A Pesti xxxxxx 1xxx.i számából A Váci-utca „ A Városház-térről a pompásan aszfaltozott Váci-utcába lépünk, mely az elegáns városi élet főütőere és Pest tulajdonképpeni korzója, mely e rangot mindenesetre még sokáig meg fogja tartani az épülő és tervezett uj körutak befejezése után is.”- írja egy ötven év előtti pesti cicerone. Elárulja az útmutató azt is, hogy a Váci-utca házainak jórésze nem túlságosan nagyvárosias; a boltok azonban igen elegánsak és az utcai élet rendkívül eleven és mozgalmas. „Ahol a Váci-utca a Kristóf-tér torkolatát érinti, az egyik sarokház első emeletének megtompított szögletén a Nagy Kristóf kolosszális alakja tűnik elő, mely a pesti életben már közmondás jellegű. Szemközt az új Joannovics-féle négyemeletes ház sarkán – mondja ez az útmutató – ugyancsak az első emeleten látható az úgynevezett vastuskó , mely azelőtt a földszinten állott, egy régi házhoz vaspántokkal hozzáerősítve”. Félsz

Volt időszak, mikor egy munkaszerződés elfért egy levelező lap hátulján is, erre ékes bizonyíték Tóth János művészhegedű mester ajánlata Havas Rózsikának. Budapest, 1921. II. 15. "Havas Rózsikát műtermemben alkalmazom, havi egyezerhétszáz Korona fizetés mellett, mint művészhegedű építő gyakornok. Belépés ideje a fent címsortól függ." Ha érdekelnek még hasonló érdekes reklámok, akkor látogassatok el a következő blogra. h ttps://regireklamok.blogspot.com/

  Alanttermő Tőkéje erőteljes, gyors fejlődésű. Fürtje nagy vállas tömött. Bogyói zöldesfehérek, középnagyok, vékonyhéjúak, bőlevüek, nehezen rothadók. Fürtjeit a hajtás alsó leveleivel átellenben hozza, s így azok alant lógnak.   Rövidcsapos metszés mellett is elég sokat s jó tömeg terem. Középérésű; talaj s fekvés iránt igénytelen, termékenyfajta.     Aprófehér   (Zöldfehér, Kleinweis, Zelenka, Aprafer) Erős tőkéjű termékenyfajta. Fürtje kurta ágas s laza. Bogyói zöldessárgák, barnán pontozottak, középnagyok. Különösen kötött talajon, egyedül ültetve, rosszul, egyenletlenül termékenyül, ezért ajánlatos Olaszrizlinggel vegyesen telepíteni. Hosszúcsapos metszést kíván. Jó fekvésben közepes, egyébként kissé késői érésű. Ha jól beérett, bora kellemes zamatos asztalibor.     Bakator   (Pirosbakar, Pirosváci, Ménesi rózsa.) Tőkéje igen erős, vastagfájú. Fürtje középnagy, laza, vállas, hengeres vagy gúlaalakú. Bogyói kékespirosak, erősen hamvasak, húsosak, s va

           A tőkés Írta: Lakatos László Megjelent: Az est Hármas Könyvében. Ez aztán téma. Megírni a mai tőkést. ? Mi lehet ez: siratóének, torzrajz, jellemábrázolás, csipkelődés, elégia, utópia? A tőkésről írni akkor, amikor a tőkésnek mindene megvan, csak az nincs, ami miatt tőkés volt. A   tőkéje.  Ha a mai tőkésről írni akarok, a   tőkenélküli tőkések,   a pénznélküli pénzesek, a szegénygazdagok, a koldusmilliomosok korában, ha csakugyan írni akarok és nem viccelni, akkor (igazság szerint) nem marad más hátra, mint megírni a tegnapi és a holnapi tőkések típusát. ( És közben a cenzúra: a ma). Mi a tőkés? Normális időkben egy ember,  akinek jól megy . Nem is igaz. A tőkésnek nem megy mindig jól. A gazdag ember nem mindig gazdag. Mert nincs valami ( az egészségen kívül), ami éppen olyan labilis volna, napról-napra változó, mint a vagyon. Maga  a tőke természeténél fogva ( és mint gazdaságtörténelmi produktum a feudalizmus és az úgynevezett naturálgazdaság korszaka után) a tőke termész

  Séta az ötven év előtti Pestről a mai Budapestre Régi és új Firmák A XXXXX hírlap XXXX.i számából   A belváros Hiánytalanul megvolt ötven esztendővel ezelőtt a Belváros régi, kopott házaival, kis tereivel; apró, keskeny utcáival. Ezekben a kopott házakban, keskenyre szabott utcákban zajlott le, Pest őspolgárainak az élete.   Ezeknek az utcáknak és tereknek jórésze ma már nincsen meg. Elpusztította a szabályozás.   A Sebestyén-teret, a Hal-teret és a Rózsa-teret ma már hiába keressük. A legtöbb utcának a neve is más ma, mint ötven évvel ezelőtt. De nagy átalakuláson ment keresztül a Dunapartnak az a része is, melyet ma Ferencz József-térnek nevezünk. A téren még nem állotak szobrok. Széchenyi István szobrát 1880-ban, Deák Ferencét pedig csak 1887-ben leplezték le. A Fürdő-utca és a Ferenc József-tér sarkán a   Diana-fürdő állott akkor még, mellette a Kóburg-palota.   Ma a kereskedelmi Bank foglalja el a régi két ház helyét. A Kóburg-Palota mellett a Nakó-ház terpeszked