Bejegyzések

pengő címkéjű bejegyzések megjelenítése

Miért is volt menő hely mindig is a budapesti Király ucca/utca ?

Kép
 A király utca mindig is a mulatni vágyók, a vagányok, és úgy ámblokk érdekes emberek gyüjtőhelye. Erre bizonyíték itt ez a fejléces számla 1923-ból, amin Goldmann Adolf fuvarlevér felülvizsgáló iroda tulajdononosa írt Budapest, VI, Király utca 112 sz.ból. Goldmann úr nagyon érezhette és érthette a pénz piacokat, mert nagyon nagy összegben tett vételi megbízást Gárdos és társa uraknak a "brókereknek".  1923-as év igen érdekes volt mert ekkortájt kezdődött a Korona inflációja, amit majd a Pengő váltott fel 1926-ban. Jó lenne tudni, hogy Goldmann úr vajon vagyon megőrzés végett adott egy hatalmas összegű vételi megbízást ( lévén a részvényekben nem inflálódik a pénz, jobban megőrzi értékét) vagy éppen egy jó beszálló küszöböt látott a pesti börzén? Ezt lehet már sosem fogjuk megtudni. Forrás: Saját gyüjtemény Minden jog Fenntartva! Goldmann Adolf  Fuvarlevél felülvizsgáló iroda Hat. engedélyezett és töv. bejegyzett cég Budapest, VI, Király-utca 112 sz. Telefon 147-50, Postataka

Tudjátok mi az a mosdó Vidage?

Kép
 Ha elsőre senkinek nem jut semmisem az eszébe, azt abszolút megtudom érteni, mivel én is csak Bálint Andor 1935-ös Saniter árukatalógusából jöttem reá, hogy ilyesmi létezik. MIre volt jó? Hát mi másra, mint a bűz elzárására! Mennyibe került egy ilyen eszköz 1935-ben?  Az olcsóbb 18 Pengőbe a drágább 20 pengőbe! Hol tudtam ilyet venni? Hát hol máshol , mint Bálint Andornál, Budapest, IV. kerület Magyar utca 1. szám alatt! De érdemes ám előre telefonálni, hisz potyára ne utazzunk! Az alábbi telefonszámon nyitvatartási időben, tájékozódhatunk a bűzelzáróról, hogy van e raktáron! tel: 85-3-19

Miért maradt fent olyan kevés Kossuth-bankó az 1848-49-es Szabadságharc leverése után?

 Egy érdekes anekdota gyűjteményt találtam  az 1890-es évekből, amelyben erre az érdekes állapotra találtam, ami kihatással lett sokmindenre, akár a mai numizmatikai gyüjtő társadalomra is.  Fogadjátok az írást a korabeli nyelvezet szerint szeretettel: A bankó és a Pengő   Haynau, mihelyt 1849 közepén átvette a császári hadak vezérlését: elsőbben is a Kossuth-bankók érvénytelenségét hirdette ki. A szolgabíró által egy csupán német nyelven írt ily Haynau-féle hirdetmény küldetvén egyik magyar faluba: a karakán jegyző azt e notabenével „származtatta” vissza: „Dani zsidó, ki egyedül tud németül az egész faluban, nem lévén itthon, nem értjük, mi van e német írásban. Kossuth nevét látjuk benne, de ily nevű egyén falunkban nem tartózkodik.” A magyar bankót a német katonaság elösmervény mellett szedte össze, s aztán megégette. Magában Bihar megyében egyszerre harmadfél millió forint értékűt égettek el. Viszontorlásúl, midőn Klapka augusztus 6.-kán Komáromból kiütésekor egyéb nagy martal