Érdekes Múlt

 Egy érdekes anekdota gyűjteményt találtam  az 1890-es évekből, amelyben erre az érdekes állapotra találtam, ami kihatással lett sokmindenre, akár a mai numizmatikai gyüjtő társadalomra is.  Fogadjátok az írást a korabeli nyelvezet szerint szeretettel: A bankó és a Pengő   Haynau, mihelyt 1849 közepén átvette a császári hadak vezérlését: elsőbben is a Kossuth-bankók érvénytelenségét hirdette ki. A szolgabíró által egy csupán német nyelven írt ily Haynau-féle hirdetmény küldetvén egyik magyar faluba: a karakán jegyző azt e notabenével „származtatta” vissza: „Dani zsidó, ki egyedül tud németül az egész faluban, nem lévén itthon, nem értjük, mi van e német írásban. Kossuth nevét látjuk benne, de ily nevű egyén falunkban nem tartózkodik.” A magyar bankót a német katonaság elösmervény mellett szedte össze, s aztán megégette. Magában Bihar megyében egyszerre harmadfél millió forint értékűt égettek el. Viszontorlásúl, midőn Klapka augusztus 6.-kán Komáromból kiütésekor egyéb nagy martal

  Magyarországon nem kell senkinek sem bemutatni az Esterházy családot. Ősi magyar nemesi család, grófi és hercegi, vagyis főnemesi ranggal. Az ország életében hosszú évszázadokig meghatározó, politikai és gazdasági erővel rendelkeztek. A politikai befolyásolást ebben a cikkben nem fogjuk taglalni, inkább a gazdasági jóllétük mögé nézünk. Rengeteg földdel, szőlővel, jószággal rendelkezett a család, de ugye ezeket a dolgokat el is kellett tudni adni, akkor még nem voltak állami támogatások, a piacokat mindenkinek magának kellett megszerezni és majd meg is tartania. Az sem ártott, ha egy befolyásos család nemcsak az országhatárakon belül rendelkezett gazdasági kapcsolatokkal, hanem külhonban is, így már deviza bevételekre is szert tudtak tenni és, ha sikerült berobbanni egy-egy nagy nemzet piacán, akkor az igazi gazdasági Kánaánt jelenthetett. Az Esterházyiak mind belföldön, mind külföldön sikeresen tudtak kereskedni. Az utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint a német Mit der Dr

A fotó kapcsán több a kérdőjel, mint a könnyen megtehető állítás,hisz :  -Nehéz a pontos korszakot megállapítani, hogy az 50'es 60'as netántán az 1970'es években készült-e a kép. -A pontos helymeghatározás is nehézkes, mert épp úgy készülhetett a budapesti vidám parkban, mint egy vidéki búcsúban. Vajon a gyermek a menetidő letelte után a repülés szerelmese lett-e és ahogy betöltötte a minimum életkort beiratkozott-e a helyi repülő klubba? Ha a válasz igen, akkor meddig jutott? Mezőgazdasági pilóta lett vagy MIG vadászpilóta elfogó vizsgával? Amit nyugodtan a kép kapcsán biztosan ki lehet jelenteni, az az, hogy a képen szereplők biztosan élvezték azt a napot! A másik biztos állítás, hogy örülök annak , hogy ezt a fotót a gyűjteményemben tudhatom! forrás : saját gyűjtemény

  Mindenednek előtt meg kell említeni, hogy régen bármilyen kiadvány látott napvilágot, a hosszabb cikkek alján, oldalt és az utolsó jó néhány lap telis-tele volt hirdetésekkel lévén ezek finanszírozták a kiadványok megszületését.   Azonban nehezen tudnám elképzelni, bármelyik heti, vagy havi lapban (kivétel persze a tematikus szaklapokban) azt, hogy az Argenta kotlóstyúkokat védő termékét kínáljanak a legjobb áron ma 2021-ben, addig 1935-ben ez teljesen természetes volt. A Hangya szövetkezet 1935-ös évi nagy könyvében, olyan békésen megfér egymás mellett a féregirtó tojás hirdetés és a legfinomabb egyiptomi selymet kínáló importőr hirdetése mellett, hogy az valami szemet gyönyörködtető. A hirdetés szövege: „ A kotlóstyúk (liba, pulyka, kacsa) fészkébe „ Argenta” féregirtó tojást helyezzen, mert megvédi csibéit az élősködő és betegségeket terjesztő tetyvektől, atkáktól és így sok pénzt takarít meg vele. A féregirtó tojások ára ( kicsi) 30 fillér, (nagy)…. 50 fillér. Az Orsz. Me

  Az idő a legtöbb esetben megszépíti a dolgokat, azonban a múltnak vannak olyan részei, amelyek sajnos sem akkor, sem most, sem a jövőben nem lesznek kellemesebbek. Ilyen például, amikor a gyermekszületésből adódóan, baleset vagy (a múltban gyakrabban) háború végett elvesztette valamely végtagját, így nem élhetett teljes életet. Már a Nagy háború után alakultak kis különböző segély szervezetek az ilyen gyermekek megsegítésére. A nyomorék gyermekek országos otthonának a röplapja. Forrás: Saját gyűjtemény A hátulján olvasható szívszorító versike.   „Ember kinek ép a teste, minden tagja., Kit nem ért a sorsnak lesujtó haragja Ne feledd a jólét s öröm közepette Csendben adakozni a szív legszebb tette. Forrás: Saját gyűjtemény A segély szervezet, nagyon naprakész volt az adományok begyűjtése végett, hisz a múltban is sokszor nem volt éppen pénz az adományozónál, így a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona országos gyűjtési számlára csekken is fel lehetett az adományokat ajánlani. Forrá

  Vajon mennyibe kerül egy nagyon szerény háztartás.   Br. Eötvös József mondá: Nincs szegény ember, csak minden ember egy fokkal alább szállana életmódjában! De mi épen egy fokkal feljebb szoktunk lépni! Pedig ha az emberek, főleg a házasok, addig nyújtózkodnának, meddig a takaró ér, tapasztalatokat szereznének, hol lehetne valamit megtakarítani és nem fogná egyik a másikra a pénz elköltését, nagyobb volna a bizalom és kevesebb perelés zavarná nyugalmunkat. De tegyünk egy kis számitást. Egy felnőtt embernek napi élelme kerülhet 25 krba, az asszonyt 3 gyermekkel lehet két ember számba venni, tehát naponta 50 kr; e szerint a család egy évi élelmezése kerülhet -274 forintba. Régenten az asszonyok szőttek, fontak, kevés házban találunk most oly nőt, ki vászonnemüit kenderből, lenből maga készítené;   de nem is lenne divatos.   Olcsóbbnak tartatik a 18kros pamut-vászon. De olcsó húsnak híg a leve. Az olyan ing és gatya csak esztendeig tart, tehát elég drága.   Nem mondok

  Gasparus Fraxinus Zegedinus Magister Artium et Doctor Medicinae a magyar serről 1562-ben   Takáts Sándor a tudós piarista, a 16. és 17. század legmagyarabb vonatkozásainak önálló, úttörő kutatója és a magyar serfőzés történetének első művelője kutatta fel a magyar orvoslástörténetnek egyik legérdekesebb tényét, Gáspár mesternek orvosi működését. Gáspár mester alkalmasint kőrösi származású, szegedi születésű volt. 1551-ben a padovai egyetem akkori világhírű orvosi fakultásának diákja. Magyarországra 1553-ban tért vissza. 1562-ig Nádasdy Tamásnak, a hatalmas nádornak udvari orvosa Léka és Sárvár váraiban.   Orvosi működését 78 sajátkezű leveléből ismerjük meg. Leveleiből kitetszik, hogy megfigyelő, kutató, gondolkodó ember volt. Nyoma sincs azonban kora bolondos, ördöggel cimboráló titkosságainak, babonáinak. Tudományos növénytani kutatásokat végzett, a magyar orvosi növénytan úttörője, aki albumába magyar gyógyító növényeket festegetett le. Ragadós betegségek esetére nem